Időszakos böjt carnivore szemmel: az én őszinte véleményem

Az időszakos böjt lehet hasznos eszköz, de önmagában nem megoldás!

Carnivore szemmel azt látom, hogy a test nem a koplalástól, hanem a tápanyagdús, jól hasznosuló ételektől kezd el igazán megnyugodni és stabilabban működni. (igazoltam én is és ügyfelek is)

Az időszakos böjt körül hatalmas a lelkesedés. Sokan úgy beszélnek róla, mintha ez lenne a hiányzó kulcs a fogyáshoz, a jobb energiaszinthez vagy akár a gyógyuláshoz. Én viszont carnivore szemmel ennél jóval óvatosabban nézem ezt a kérdést.

Nem azért, mert az időszakos böjt minden helyzetben rossz. Hanem azért, mert a saját tapasztalataim és az ügyfélvisszajelzések alapján az emberek többsége nem a megfelelő kérdést teszi fel. Nem azt kérdezi, hogy mitől gyógyul a szervezet, hanem azt, hogy meddig lehet kibírni evés nélkül. Szerintem ez két teljesen külön világ.

Az én véleményem egyszerű: attól, hogy valaki kevesebbszer eszik, még nem biztos, hogy jobban táplálja a testét, sőt biztos, hogy nem, mert nem tudja mivel kell pontosan táplálni! Én se,m tápláltam......pedig "tanultam, hogyan lesz jól táplált"....

Ha a szervezet eleve fáradt, gyulladt, hormonálisan instabil vagy tápanyaghiányos, akkor a még több megvonás nem mindig előrelépés. Sokszor inkább újabb teher.

Azért, mert könnyen eladható, egyszerű és nagyon jól hangzik. Nem kell hozzá bonyolult szabályrendszer. Elég azt mondani, hogy szűkítsd le az étkezési ablakot, és máris kész az új egészségmódszer.

A valóság viszont ennél bonyolultabb és persze az embver ennél sokkal rutinosabb, hogy kitaláljha, hogy tartsa meg a függőségeit, és megmagyarázza miért nem kell letenni semmit, és ehet bármit, mint eddig, amennyit csak akar............De sajnos a hosszabb táv megint csak engem fog igazólni, bhogy semmi nagy változás nem lesz, csak elveszítettél újabb xy időt magadtól, vagy az egészségedtől.....

Másik amiben nagyon okosak vagytok, hogy kijátszuk természetesen, és

"Én csak akkor eszem amikor lehet de akkor mindent!"

Itt a pont: "mindent"

Ennek semmi értelme, mert az önmagad mérgezése fent áll továbbra is!

A hozzám érkező visszajelzések alapján sokan valóban jobban érzik magukat, amikor ritkábban esznek, és nem esznek meg mindnet.

Kevesebb puffadás, nyugodtabb emésztés, kisebb étkezés utáni fáradtság, stabilabb napközbeni működés. De én úgy látom, hogy itt nem feltétlenül maga a böjt a lényeg, hanem az, hogy közben kiesik egy csomó olyan étel és rossz szokás, ami addig folyamatosan terhelte a szervezetet.

Ezt ti magatok meg is írtátok nekem:

Tudom, hogy itt éppen ez az illető szeretette volna bemutatni, hogy most mennyire nincs igazam, és milyen okos, és igazából az utóbbi sikerült is neki, hiszen pint ez a lényeg! Csak valkószínűleg mint sokan mások nem is értelmezték, hogy mit is ir.

Se nem szándékos megvezetés, se nem átverés, hanem az ékes bizonyítéka annak, hogyha a káros anyagok, és a szénhidrát nincs a testben jelen, azaz kivülről nem viszem be mekkora csodák történek:)

Miért is enném meg, ha ettől rosszul vagyok?

Ezért élek 2, 5 éve carnivorén, mert imádom ez az állapotot, és a sok pozitivumot amivel ez jár! Eszem ágában sincs ezeket a vackokat újra rendszeresen enni, hiszem tapasztalom nap mint nap a brutális óriási különbséget!

Kivétel nélkül nem a koplalás segít, hanem az, hogy kevesebb a cukor, kevesebb a nassolás, kevesebb a feldolgozott étel, csökkent jelentősen a sok ízadalék, méreganyag, nem viszel be annyi fajta és mennyiségű szénhidrátot se.......és végre kisebb így a táplálkozási őrület.

Ez nagy, azaz pontosabban óriási különbség!!

Gyere egyél húst és megtapasztalod nagyon gyorsan......Carnie Go........vagy töltssd le az ingyenes anyagaimból ami igazán érdekel.

Carnivore szemléletben számomra az egyik legerősebb felismerés az volt, hogy a test nem időzítési trükkökből épül fel, hanem tápanyagból.

Jól hasznosuló fehérjéből, zsírból, valódi élelmiszerből.

Amikor valaki átáll egy egyszerűbb, húsalapúbb, tápanyagdúsabb étrendre, sokszor azt érzi, hogy végre “működik rajta” az időszakos böjt.

Én inkább úgy fogalmaznék, hogy ilyenkor stabilabb lesz az energiarendszere. Már nem hullámzik úgy a vércukra, nincs állandó éhség, nincs folyamatos sóvárgás, és nem kell háromóránként újabb löketet kérnie a szervezetnek.

Nálam a böjt ezért nem cél. Inkább következmény. Ha valaki jól van táplálva, ha elég állati fehérjét és zsírt eszik, és ha nem egy gyulladást fenntartó étrenden él, akkor sokszor természetesen ritkulnak az étkezések. Nem kényszerből, hanem azért, mert a test végre nyugodtabb, működik, és elégedett.

Csak ez nagyon rosszul hangzik, hogy "mit egyek", "semmit nem ehetek"

Mert túl sokan keverik össze a kontrollt a gyógyulással.

Attól, hogy valaki kibír 16 vagy 20 órát étel nélkül, még nem biztos, hogy egészségesebb.

Attól, hogy csökken a testsúlya, még nem biztos, hogy jobban működik. Attól, hogy kevesebbet eszik, még nem biztos, hogy a szervezete megkapja azt, amire szüksége van.

A tapasztalataim alapján szinte minden ember azért érzi magát rosszul a böjt alatt, mert nem stabil anyagcseréből indul.

Fáradtság, fejfájás, ingerlékenység, koncentrációs zavar, falási inger, rossz alvás. Ezeket sokan hajlamosak a “tisztulás” jelének nevezni. Én nem.

Szerintem nem minden szenvedés gyógyulás. Van, amikor a szervezet egyszerűen jelzi, hogy nincs rendben a rendszer, és előbb tölteni kellene, nem tovább megvonni. Felelőtlenség egyszerűen csak bőjtőlni.....

Sokan úgy gondolják, hogy aki túlsúlyos, annak biztosan jót tesz az időszakos böjt, mert “van miből élnie”. Papíron ez logikusnak tűnik, a valóság viszont nem ilyen egyszerű.

A túlsúly nem egyenlő a jó tápláltsági állapottal. Nagyon sok ember egyszerre túlsúlyos és alultáplált. Van rajta felesleg, de közben nincs rendben az energiaszintje, az emésztése, az étvágyszabályozása vagy a hormonális működése, de avitamin- és ásványianyag ellátottsága se.

Ebben az állapotban a böjt lehet átmenetileg látványos, de nem feltétlenül mély megoldás.

Krónikus panaszok mellett még óvatosabb vagyok. Ha valaki emésztési problémákkal, autoimmun tünetekkel, gyulladással vagy hormonális kimerültséggel él, én nem azzal kezdeném, hogy még kevesebbet egyen.

Először azt nézném meg, mi irritálja a szervezetét, mit nem tolerál, mi tartja fenn a tüneteket, és mitől nem tud stabilan működni.

Az ügyfélvisszajelzésekből számomra újra és újra az látszik, hogy a legtöbben nem attól kezdenek jobban lenni, hogy éheznek, hanem attól, hogy végre nem eszik azt, ami rombolja őket......kivétel nélkül!

Én nem démonizálom az időszakos böjtöt. Nem mondom, hogy minden esetben rossz. Vannak emberek, akik jól reagálnak rá, ha jól csinálják!

Vannak időszakok, amikor természetesen beleillik az életbe. Vannak helyzetek, amikor a ritkább étkezés kényelmesebb és tisztább működést ad.

De nem emelném piedesztálra.

Nem nevezném automatikusan terápiásnak. Nem csinálnék belőle univerzális receptet.

Az én véleményem az, hogy a böjt akkor tud értelmesen működni, ha nem kényszer, hanem egy jól működő szervezet természetes következménye.

Ez még mindig nektek kényelmes, hogy ne hagyatok el mindent, amit eddig ettetek és hittetek, hogy kell és jó és hasznos.....pedig nem.

Ha el is hagyátok, akkor is csak egy ideig működik aztán jönnek a gondok, de addig is lehet még évekig elhúztátok....

Kérdezem én, hogy minek?

Nem lenne jobb nem kényszerből hanem alapból természetes emberi jogunkból jól lenni? dehogynem:)

De ha súlyosabb betegségeitek vagy összetettebb dolgaitok vannak akkor muszáj, és ez az ami mindnekinek nagyon fáj legbelül.......

Amikor valaki nem azért nem eszik, mert harcol magával, hanem azért, mert egyszerűen nincs rá szüksége olyan gyakran, ez igazán szuper, felszabadító és kényelmes:)

Ez nagyon de nagyon más!!

De itt vannak az ügyfeleim véleményei is (rögtön az elején):

Azért, mert a saját tapasztalataim és a visszajelzések alapján is ez adta a legtisztább választ arra, amit annyian keresnek: stabilitást.

Stabilabb energia.
Stabilabb jóllakottság.
Egyszerűbb emésztés.
Kevesebb sóvárgás.
Kiszámíthatóbb működés.
Kevesebb zaj a testben.

Nincs éhségérzet, és falásiroham

Amikor ez megérkezik, az étkezések száma sokszor magától csökken. Nem önfegyelemből, nem önsanyargatásból, hanem azért, mert a test végre nyugodtabb.

Nem kér állandó gyors energiát, nem akar folyamatosan újabb falatokat és nem él túlélő üzemmódban.

Számomra ez sokkal meggyőzőbb, mint bármelyik böjttrend pedig peóbáltam, éltem vele, igy érzem is tapasztalom is!:)

Az időszakos böjt lehet hasznos eszköz, de szerintem önmagában nem megoldás.

Nem pótolja a rossz étrend kijavítását.

Nem oldja meg a tápanyaghiányt.

Nem gyógyít meg automatikusan és nem biztos, hogy jó irány annak, aki eleve kimerült, gyulladt vagy instabil állapotból indul.

Én carnivore szemmel azt látom, hogy a test akkor kezd el igazán megnyugodni, amikor végre valódi, jól hasznosuló, tápanyagdús ételeket kap.

Amikor nem a kalóriamegvonás kerül középre, hanem a regeneráció.

Amikor nem az a cél, hogy minél tovább ne együnk, hanem az, hogy amit eszünk, az végre tényleg építsen.

Mi egyébként is böjtölünk így folyamatosan a carnivores testnek nincs is szüksége plussz böjtre, se hogy órát nézzünk, hogy mikor milyen ebéd-vacsora egyéb idő van.......

Nálam ezért a böjt nem hős. Legfeljebb mellékszereplő. A főszereplő mindig az étel minősége a lényeg, és hogy mit nem eszem meg ami tönkre tesz.......és ebben én a carnivore étrendben látom a legtisztább választ.:)