Húsalapú étrend: hogyan lett végre csendes a testem 22 év vegetáriánus élet után

Nem azért kezdtem el a húsalapú étrend felé fordulni, mert új módszert kerestem.

Nem akartam életmódot váltani. Nem akartam jobban csinálni semmit.

Őszintén?

Már attól rosszul voltam, hogy megint valamit „csinálni kell”.

Egyszerűen csak elfáradtam.

Elfáradtam attól, hogy mindig figyelni kell, számolni, kontrollálni.

Elegem volt abból, hogy ha egy falattal többet eszem, már „baj van”.

A fejem tele volt információval, tanácsokkal, tiltásokkal.

Na és a legdurvább?

Nem lettem tőle jobban.

Se könnyebb.
Se egészségesebb.
Se boldogabb a saját testemben.

Azt hittem a fegyelem megment.

Aztán rájöttem:
néha pont a fegyelem az, ami megfojt.

22 évig vegetáriánus voltam.

Nem néha.
Nem „többnyire”.

Teljesen.

Meg voltam győződve, hogy jól csinálom.
Hogy ez a helyes út.

Aztán… elindult valami.

Először csak apró dolgok:

• migrén

• fáradtság

• hormonális problémák

• allergiák

Nem egyszerre, hanem szépen, lassan, és közben minden vizsgálat tökéletes volt.

A válasz mindig ugyanaz:
„maga ilyen típus.”

De belül éreztem:
ez nem normális.

Sokan azt várják, hogy a test jelez, ha baj van.

Nálam nem így történt, az én testem nem ordított.

Elhalkult.

Nem volt nagy összeomlás.

Csak:

• kevesebb energia

• kevesebb türelem

• több fáradtság

És ez a legveszélyesebb.

Mert megszokod.

Azt hiszed:

• ez az anyaság

• ez a kor

• ez normális

de eközben a tested már csak túlél.......

Nálam nem csak az egészség szóval indult minden, hanem a tükörrel.

Nem tetszett, amit láttam, de nem csak kívül, belül sem voltam jól.

Hiába edzettem.
Hiába ettem „jól”.

A testem nem reagált, a súly nem ment le, vagy visszajött, és ott volt az az érzés:

valami nagyon nem stimmel, de mi?

Amikor felmerült, hogy a cukorbetegség már közel van, valami bennem átkattant.

Nem pánik volt.

Hanem egy tiszta mondat:

„ezt nem.”

és egyik napról a másikra váltottam.

• egyik nap vegetáriánus

• másnap hús

Átmenet nélkül.

Durva? Igen.

Őszinte? Az is.

Az elején azt hittem, ez csak egy diéta, aztán jött a felismerés.

Két hét.

És a testem:

• nem dolgozott ellenem

• könnyebb lett

• csendesebb lett

• egyszeren minden úgy működött, ahogyan kellett....

• elemeltem egy hegyet is...

Mintha eddig egy kézifékkel éltem volna, és valaki feloldotta........

Kevesebb zaj az evés körül
Nem pörgött a fejemben folyamatosan az étel.

Kevesebb döntés
És ez hatalmas mentális teher, szó szerint tehermentes lett minden napom:)

Fogyás
Mintha leolvadt volna rólam csak úgy 25 kg.

Alvás
Először aludtam mélyen, és ugyanabban a pozicióban ébredtem, mint amiben lefeküdtem. Ilyen nem volt vagy 16 éves korom óta.....

Idegrendszer
Több türelem, nyugalom, több jelenlét.

Sokan célnak tekintik.

Én nem.

Nekem inkább egy állapot lett.

Mint egy csendes szoba.

Ahol végre nincs zaj, csak minden folyik a maga medrében:)

Ez a blog nem tanács.

Nem irány.

Csak egy történet.

Arról, hogy mi történik, amikor a tested végre nem ellened dolgozik.

Ha szeretnéd a részleteket is tudni, hallani akkor nézzd meg a videom:)