Ál-aminosavak és autoimmun betegségek: becsaphatják a növényi vegyületek az immunrendszert?

Van az a pont, amikor az ember már nem csak azt kérdezi:
„Mitől vagyok fáradt?”

hanem azt is:
„Miért támadja a testem saját magát?”

Az autoimmun betegségek világa pont ilyen. Sokan élnek együtt pajzsmirigyproblémával, ízületi gyulladással, bőrpanaszokkal, bélproblémákkal, endometriózis-szerű gyulladásos tünetekkel vagy egyszerűen azzal az érzéssel, hogy „valami nem oké odabent”.

Bizonyos növényi eredetű anyagok, úgynevezett nem fehérjealkotó aminosavak vagy egyszerűbben ál-aminosavak, hasonlíthatnak a testünk által használt normál aminosavakra.

Ezek az anyagok „becsaphatják” a fehérjeépítő rendszert, és hibás szerkezetű fehérjék keletkezhetnek, amelyeket az immunrendszer idegenként érzékelhet.

Ez nem azt jelenti, hogy minden növény „rossz”, és azt sem, hogy holnaptól mindenkinek csak steaket kell ennie, mint egy jól lakott oroszlánnak. De azt igen, hogy érdemes megérteni: az étel nem csak kalória. Az étel információ a testnek!

A normál aminosavak olyan építőkövek, amelyekből a testünk fehérjéket készít. Ezekből épülnek például az izmaink, enzimeink, hormonjaink egy része, kötőszöveteink, immunsejtjeink és szöveteink.

Az ál-aminosavak vagy pontosabban nem proteinogén / nem fehérjealkotó aminosavak olyan vegyületek, amelyek kémiailag hasonlíthatnak valódi aminosavakra, de a szervezetünk nem ezeket használja normálisan fehérjeépítésre.

A növényekben több száz ilyen nem fehérjealkotó aminosav fordulhat elő, és ezek közül néhány úgy viselkedhet, mintha „igazi” aminosav lenne.

A szakirodalomban is ismert jelenség, hogy bizonyos aminosav-analógok tévesen beépülhetnek fehérjékbe, illetve megzavarhatnak biológiai folyamatokat.

Egyszerű hasonlattal:

Képzeld el, hogy a tested egy gyönyörű házat épít. A normál aminosavak a szabályos téglák. Az ál-aminosavak viszont olyan téglák, amelyek majdnem ugyanolyanok, de mégsem teljesen. Ha néhány rossz tégla bekerül a falba, a fal formája, stabilitása vagy felismerhetősége megváltozhat.

Ekkor jöhet az immunrendszer, mint egy túl lelkes biztonsági őr:

„Elnézést, ez itt nem tűnik saját anyagnak. Támadás!”

1. Kanavanin – az arginin utánzója

A kanavanin egy növényi eredetű aminosav-analóg, amely nagyon hasonlít az argininre. Az arginin egy normál aminosav, amelyet a szervezet valóban használ.

A videó állítása szerint a kanavanin becsaphatja a fehérjeépítő folyamatokat, és arginin helyett kerülhet be bizonyos fehérjékbe. Ettől a fehérje alakja megváltozhat, az immunrendszer pedig idegenként érzékelheti.

Képlet szerint:

Ál-aminosav-Mire hasonlít?

Kanavanin C₅H₁₂N₄O₃ - Arginin C₆H₁₄N₄O₂

A kanavanin főként hüvelyesekben, például lucernamagban és lucernacsírában fordulhat elő.

2. Azetidin-2-karbonsav – a prolin utánzója

A másik kiemelt anyag az azetidin-2-karbonsav, röviden Aze. Ez a prolinra hasonlít.

A prolin különösen fontos a kötőszövetek, kollagén és fehérjeszerkezetek szempontjából. Ha egy prolinhoz hasonló, de nem azonos anyag kerül a rendszerbe, a fehérjék formája megváltozhat.

Ez szintén hozzájárulhat ahhoz, hogy az immunrendszer „félreértse” a saját szöveteket.

Képlet szerint:

Azetidin-2-karbonsav C₄H₇NO₂ - Prolin C₅H₉NO₂

Ez az anyag előfordulhat például céklában, céklalevélben, fokhagymában, vöröshagymában, metélőhagymában, póréhagymában és salottahagymában.

De a képleteket rajzolva megfigyelve azt hiszem van okunk az aggodalomra, mert tényleg csunyàn be tudja csapni a rendszerünket a növényekböl szàrmazoak.

Figyeld meg alaposan!

Az autoimmun betegségek lényege, hogy az immunrendszer a saját test bizonyos részeit támadja meg. Például:

• Hashimoto esetén a pajzsmirigyet,

• reumatoid artritisz esetén az ízületeket,

• pikkelysömörnél a bőrt,

• Crohn-betegségnél vagy colitis ulcerosánál a bélrendszert,

• sclerosis multiplex esetén az idegrendszer bizonyos struktúráit.

Nem biztos, hogy az immunrendszer „túl erős”. Lehet, hogy olyan jeleket lát, amelyeket idegenként értelmez.

Ha egy fehérje szerkezete megváltozik, mert nem a megfelelő építőkövekből áll, akkor az immunrendszer gyanakodni kezdhet. A nem fehérjealkotó aminosavakkal kapcsolatos kutatásokban valóban felmerült, hogy bizonyos aminosav-analógok téves beépülése vagy toxikus hatása szerepet játszhat betegségi folyamatokban, bár az autoimmun betegségekben betöltött pontos szerepük még nem tekinthető lezárt, bizonyított magyarázatnak.

A tested nem feltétlenül ellened dolgozik. Lehet, hogy olyan alapanyagokat kap, amelyekkel nem tud tökéletesen építkezni.

A fehérjeépítés olyan, mint egy precíz gyöngyfűzés. A test pontos sorrendben fűzi fel az aminosavakat: glicin, prolin, arginin, szerin, metionin és így tovább.

Az ál-aminosavak azért érdekesek, mert hasonlítanak a valódi aminosavakra. Ezért a sejt fehérjeépítő rendszere bizonyos esetekben „összetévesztheti” őket az eredetivel.

Például:

kanavanin → arginin helyére
azetidin-2-karbonsav → prolin helyére
BMAA → szerin helyére
szelenometionin → metionin helyére
norleucin → metionin helyére
norvalin → leucin helyére
m-tirozin → fenilalanin / tirozin helyére

Ha ez megtörténik, a fehérje ugyan elkészülhet, de a térbeli alakja, stabilitása vagy működése megváltozhat. A sejtnek ilyenkor javítania, újrahajtogatnia vagy lebontania kell a hibás fehérjét. Ha túl sok ilyen hibás fehérje keletkezik, az sejtszintű stresszt okozhat.

az ál-aminosav nem egyszerűen „rossz aminosav”, hanem hamis építőkocka, amely rossz helyre kerülve megváltoztathatja a fehérje minőségét.

Mikor megfigyeltem a kémiai képleteket és összehasonlitottam, sajnos jött a döbbenetes felismerés a 22 éves növényevös multambol.....mitöl is lötyög az az alsokar, vagy van a sok cellulitisz nàlam stb.......de ez a prolin itt mindent megvàlaszolt, javaslom olvassd figyelmesen:)

A prolin nem olyan, mint a legtöbb aminosav. Gyűrűs szerkezete van, ezért nagyon erősen befolyásolja, hogy egy fehérje hogyan hajlik, csavarodik és milyen térbeli formát vesz fel.

Ez különösen fontos a kollagénnél.

A kollagént úgy képzeld el, mint egy erős, sodrott kötelet. Ahhoz, hogy ez a „kötél” stabil legyen, megfelelő aminosavakra van szükség. A prolin és a hidroxiprolin kulcsszereplők ebben.

Prolin és kollagén

A kollagén egyik jellemző aminosavmintázata:

glicin – prolin – hidroxiprolin

Ez a hármas segít abban, hogy a kollagén erős, rugalmas és stabil legyen.

Ezért a prolin fontos lehet:

Ezekutàn nem nehéz kitalàlni, hogy màs épül be a prolin helyett ezek a funkciok és feladatok sérülnek a testünkben:

Hibás beépülés esetén a kollagén kevésbé stabil lehet, lassabban épülhet be a kötőszövetekbe, és a sejtekben fokozódhat a hibás fehérjék okozta stressz. Ennek következménye elméletileg érintheti a bőr rugalmasságát, az ízületeket, sebgyógyulást, bélfalat, érfalakat és általános szöveti regenerációt — de emberi betegségekre vonatkozóan ezt óvatosan, nem kész diagnózisként kell értelmezni.

Az integetö kar szàmomra tiszta és carnivore mellett màr csökkent is,màr akkor is amikor még nem edzettem:)

Csökkent a cellulitiszem is, és a sebeim is nagyon gyorsan gyogyulnak.

De szàmomra nagyon nyomos ok az utolso pont is, hogy öregedési folyamatok gyorsitàsàban jàtszik szerepet a csere.......na ezt nem akarom, igy nem eszem a növényeket:)

Nem. Ez nagyon fontos.

A növények tele vannak értékes hatóanyagokkal, rostokkal, polifenolokkal, vitaminokkal, ásványi anyagokkal. Sok embernek a növényekben gazdag étrend kifejezetten jót tesz.

De vannak olyan emberek, főleg autoimmun, bélrendszeri, idegrendszeri vagy krónikus gyulladásos tünetekkel, akik érzékenyebbek lehetnek bizonyos növényi vegyületekre.

De a szerény véleményem és tapasztalataim alapjàn igen is gondot okoznak, és félni nem kell, de megenni se kell öket.......

Vàrj elmagyaràzom!

Ha a fentebb irt bajokkal biroknak elmultak a panaszaik a husevéstöl akkor azt jelenti, hogy igenis bajokat vàltanak ki a növények.......paraszti logika.

akkor a kérdés az az:

"Hogy minek egyem meg, hogy késöbb ilyen panaszaim legyenek?"

Náluk nem az a kérdés, hogy „egészséges-e a cékla általában”, hanem az, hogy:

„Az én testem most hogyan reagál rá?”

Ez óriási különbség.

Mert ami az egyik nőnek szuperfood, az a másiknak puffadás, ízületi fájdalom, kiütés, agyköd vagy fáradtság lehet, és igen, ez bosszantó. De igen ha reagàl akkor ott màr muszàj cselekedni.....

Mert milyen világ az, ahol még a fokhagymára is gyanakodni kell?

Hát, egy olyan világ, ahol a testünk néha érzékenyebb, mint egy hároméves gyerek délutáni alvás nélkül.....

De mennyünk az aminosavak tekintetéböl kicsit méllyebbre.......

Nözzd meg mi térténik, ha az àl épül be, és szerintem magadtol is meg tudod vàlaszolni az alap kérdést, hogy fent àllna ezek nàlad, veszélyesek? Vagy akarod, hogy fent àlljanak majd valamikor?

Nem egyetlen szervet érint, hanem a fehérjeépítést, kötőszövetet, idegrendszert, hormonális és sejtszintű regenerációt, akkor a tünetek sokszor nem látványosak, hanem furcsán általánosak.

Ilyen lehet például:

• állandó fáradtság, mintha nem töltene vissza az alvás,

• agyköd, lassabb gondolkodás,

• koncentrációs nehézség,

• hangulatingadozás,

• furcsa belső nyugtalanság vagy tompaság,

• izomgyengeség vagy nehezebb regeneráció,

• ízületi merevség, kattogás, húzódásérzet,

• lassabb sebgyógyulás,

• bőr rugalmasságának romlása, szárazság,

• haj, köröm gyengülése,

• puffadás, bélérzékenység,

• hideg végtagok, keringési furcsaságok,

• rosszabb stressztűrés,

• edzés után elhúzódó kimerültség,

• „mintha gyulladásban lenne a testem” érzés.

Ha az eredeti aminosav egy pontos építőkocka, akkor az ál-aminosav egy majdnem ugyanolyan, de kicsit hibás építőkocka.

A test lehet, hogy be tudja építeni, de a kész fehérje:

• nem hajlik jól,

• nem stabil,

• nem működik tökéletesen,

• a sejtnek javítania vagy bontania kell,

• és ez belül „zajt” okozhat.

Ezt a cserét mi nem úgy érezzük, hogy „most hibásan hajtogatódott egy fehérjém”, hanem úgy, hogy:

„Fáradt vagyok.”
„Nem regenerálódom.”
„Furán fáj mindenem.”
„Nem tiszta a fejem.”
„A testem valahogy nem működik jól.”

Ezek a tünetek nagyon sok más okból is jelentkezhetnek: vashiány, B12-hiány, D-vitamin-hiány, pajzsmirigyprobléma, inzulinrezisztencia, alváshiány, stressz, fertőzések, hormonális változások, autoimmun folyamatok vagy bélrendszeri problémák miatt is.

Ezért ezt nem úgy érdemes használni, hogy „biztos az ál-aminosav a hibás”, hanem úgy, mint egy lehetséges magyarázati térképet, főleg akkor, ha valaki bizonyos növényi ételek után következetesen rosszabbul érzi magát.

Én a carnivore étrendet javaslom 90 napos próbaként.

Ez egy nagyon szigorú étrend, amely gyakorlatilag minden növényi ételt kizár, és főleg állati eredetű élelmiszerekre épül.

A tudományos oldalon fontos látni, hogy a carnivore étrenddel kapcsolatban jelenleg sok az egyéni beszámoló, de kevés a nagy, kontrollált vizsgálat. Egy 2024-es esettanulmány-sorozat például 10 gyulladásos bélbetegségben érintett ember javulását írta le ketogén vagy carnivore étrend mellett, de ez nem ugyanaz, mint egy nagy létszámú, kontrollált klinikai vizsgálat.

A szakértői aggodalmak közé tartozhat a rosthiány, a tápanyag-egyensúly, a vérzsírértékek változása, a túlzott telítettzsír-bevitel, illetve az étrend erős korlátozó jellege.

A carnivore étrend nem varázspálca. Inkább egy nagyon erős eliminációs étrend, amelynél sok potenciális irritáló tényező egyszerre eltűnik.

És ha ettől valaki jobban lesz, az értékes jelzés.

Az eliminációs étrend lényege, hogy egy időre kivesszük az étrendből a potenciálisan problémás ételeket, majd később egyesével visszavezetjük őket, és figyeljük a reakciókat. Azaz ha jobban kezdesz lenni, neked is egyértelmü, hogy a növényi toxinok nem kellenek tovàbb az étrendedbe, vagy csak nagyon ritkàn.

Akik nem akarnak azonnal teljes carnivore étrendre váltani azoknak például egy tudatosabb sorrend lehet:

1. feldolgozott ételek, cukor, finomított lisztek elhagyása,

2. glutén és tejtermék próbaelhagyása,

3. hüvelyesek, magvak, éjjeli árnyékos növények tesztelése,

4. szükség esetén szigorúbb elimináció, szakember mellett,

5. majd visszavezetés és tünetnapló.

Mert nem az a cél, hogy örökké féljünk az ételektől.

A cél az, hogy megtaláljuk:

Mi táplál engem, és mi gyújtja be a rendszeremet?

Anyaként, nőként, segítőként sokszor hozzászokunk ahhoz, hogy átnyomjuk magunkat a tüneteken.

Fáradt vagy?
„Majd este pihenek.”

Fáj az ízületed?
„Biztos az időjárás.”

Puffadsz?
„Biztos túl gyorsan ettem.”

Hullik a hajad?
„Biztos stressz.”

És igen, néha tényleg ezek állnak mögötte. De néha a test hosszú ideje próbál szólni:

„Figyelj rám. Valami nem jó nekem.”

Az ál-aminosavakról szóló elmélet azért érdekes, mert nem démonizálni akarja a testet. Inkább azt mondja:

Lehet, hogy az immunrendszer nem ellenség, hanem félrevezetett védelmező.

Ez pedig nagyon más érzés.

Mert akkor nem harcolni kell a testtel, hanem újra kommunikálni vele.

Ez a cikk nem orvosi diagnózis, és nem helyettesíti az orvosi kezelést. Autoimmun betegségnél gyógyszert elhagyni vagy terápiát módosítani csak orvossal egyeztetve szabad.

De van néhány dolog, amit érdemes tudatosítani:

1. Vezess tünetnaplót

Írd fel, mit ettél, hogyan aludtál, milyen volt a stressz-szinted, és milyen tüneteid voltak. Sokszor nem azonnal látszik az összefüggés, hanem 2–3 nap késéssel.

2. Ne egyszerre változtass mindent

Ha egyszerre elhagyod a glutént, tejterméket, kávét, cukrot, hüvelyeseket, magvakat, hagymát, céklát, és még a férjed idegesítő mondatait is, akkor nem fogod tudni, mi segített igazán.

3. Kérj szakmai segítséget

Autoimmun betegségnél funkcionális tàplàlkozàsos szemléletű szakember vagy tapasztalt egészségmentor sokat segíthet abban, hogy ne hiányállapotokkal fizess a kísérletezésért. (a mi szakemberünk ebben el tud kisérni, csak vedd fel velünk a kapcsolatot)

4. Ne csak az ételt nézd

Az immunrendszert befolyásolja az alvás, stressz, trauma, bélflóra, hormonális állapot, fertőzések, mozgás, napfény és lelki terhelés is.

Vagyis nem minden a tányéron dől csal el, de minden ott kezdődik.